Hold the Dark (2018)

Az utóbbi pár év termését elnézve akár azt is mondhatnánk, kezd kialakulni egyfajta trend a thriller műfaját illetően; a megfelelően megkomponált, tipikus környezetbe helyezett bizarr gyilkossági ügyeken alapuló filmek ugyanis…

Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

Egy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című…

Summer of 84 (2018)

Úgy tűnik a Netflix kábelcsatornán futó (első és második után lassan harmadik évadjához közeledő) Stranger Things által gerjesztett hatalmas retro-hullám csak nem akar apadni. Erre a legeklatánsabb példa a Turbo…

Venom (2018)

Marvel Comics földönkívüli szimbiótája ugyan 2014-ben már felbukkant egy rövid jelenet erejéig a reboot-olt Csodálatos Pókember második részének végén, azonban a Sam Raimi Pókember-trilógiájának hármas számú epizódjában nyújtott teljesítménye okán…

Downrange (2017) (Defekt)

A már-már polihisztorként tevékenykedő, japán származású Ryuhei Kitamura producer, színész, vágó, illetve vizuális effektusokért felelős szakember, de leginkább mégiscsak rendező –  olyan filmekért felelős, mint az Éjféli etetés vagy a…

Halloween (2018)

Halloween (2018)

Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy melyik a tíz kedvenc horrorfilmem, akkor általában a frappáns melyik évtizedből válasszal viszem tovább a beszélgetést. Az elkerekedő szemek hatására inkább átfogalmazom a kérdést. Természetesen…

UFO (2018)

Éppen a minap beszélgettünk UFO-fan kollégámmal, Absvrd-dal arról, hogy vajon manapság mivel is lehetne megfogni a téma iránt fanatikus nézőket, mint például minket. Jó rég volt utoljára olyan alkalom, hogy…

The Nun (2018) (Az apáca)

Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…

Slender Man (2018) (Az ismeretlen rém)

Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

Village of the Damned (1995) (Elátkozottak faluja)

village of the damnedEgy pár évvel ezelőtt elolvastam John Wyndham összes magyarul megjelent regényét. A Szemünk fényei, melyből az Elátkozottak faluja című adaptáció született, már olvasva is az egyik leggyengébb volt, hát még mikor ezt a filmet is megnéztem. De ez is kiváló példát szolgáltat arra, hogy olykor érdemes érettebb fejjel is elővenni ezeket a műveket. Bár a kedvencemmé nem vált, egészen más véleményt alakítottam ki róla.

(tovább…)


2036 Origin Unknown (2018) (2036: Származás ismeretlen)

Anélkül, hogy bármilyen információval rendelkeznénk egy filmről – a műfaját kivéve természetesen -, mire asszociálnánk egy olyan cím hallatán, hogy kettőezervalamennyi: bla-bla-bla? Jogosan feltételezem, hogy abban az esetben, ha a műfaj sci-fi, a zsánerre akár minimális rálátással is rendelkező kísérleti alanyunk jó eséllyel a 2001: Űrodüsszeiát fogja rávágni válaszul? Ha pedig mondani kell egy színészt/színésznőt, aki komoly hatással volt az ifjú sci-fi rajongókra az elmúlt két évtizedben, sok hozzám hasonló kocka elsők között említené Katee Sackhoff (nyilván a Battlestar Galactica Starbucks-ának szerepében) nevét. Tehát adott egy alig burkolt utalás egy klasszikus sci-fire és egy kevésbé burkolt felhívás némi nerdy nosztalgiázásra. Lássuk, hogy Hasraf Dulull első nagyjátékfilmje, a 2036 Origin Unknown vajon érdemes-e a figyelmünkre vagy csupán egy jókora blöff, aminek hiányosságait még a mikroköltségvetés sem indokolhatja!

(tovább…)


Gray Matter (2018)

Régen láttam már ufós filmet, ugyanis a CineGore sci-fi szakosztályához tartozó kollégák mindig szinte azonnal lecsapnak egy-egy ilyen darabra. Persze az is igaz, hogy rendszerint pórul járnak, hiszen az előzetesek sajnos mindig jobb fényben tünteti fel ezeket a gonosz földönkívülieket szerepeltető produkciókat. Most azonban nem hagytam magam, és elsőként én tekintettem meg ezt a darabot, amelyből kiderül, hogy a Szürkék nem minden esetben rosszak, bár magáról a filmről ez sajnos mondható el. (tovább…)


Death Race 4: Beyond Anarchy (2018)

Hogyan lehet a Death Race sorozatot még extrémebb szintre emelni? Adjunk hozzá egy karakteres főszereplőt (Zach McGowan) egy erősen Mad Max-es világban, meztelen bombázókat, poénos verdákat, gyilkos bohócokat, még több tüzet és robbanást (és természetesen hozzuk vissza az elmaradhatatlan Danny Trejo-t is). A Tremors utolsó két részét jegyző Don Michael Paul egy őrjöngő, véres, vicces “B” kategóriás Halálfutamra hívja el a Kedves Olvasókat a sorozat negyedik részében! (tovább…)


Kerekasztal #22: Mandy (2018)

Szerkesztőségünk választása ezúttal nem egy az idők próbáját kiálló örökzöld klasszikusra vagy éppen szavatosságát vesztett botrányfilmre esett, hanem egy egészen friss és ropogós produkcióra, mely minden bizonnyal csont nélkül pályázhatna a 2018 Legmegosztóbb Horrorjának címére. Nem is borzolom tovább az idegeket, jöjjön a viszonylag ismeretlen, görög származású Panos Cosmatos (Beyond the Black Rainbow) kétórás játékidővel operáló, különleges vizuális élménnyel kecsegtető, ám lassú folyása miatt meglehetősen nagy kitartást igénylő bosszúfilmje (horror-drámája?!), melynek befogadása egyes kollégáknak igazán embertpróbáló feladatnak minősült, haha!

(tovább…)


Hold the Dark (2018)

Az utóbbi pár év termését elnézve akár azt is mondhatnánk, kezd kialakulni egyfajta trend a thriller műfaját illetően; a megfelelően megkomponált, tipikus környezetbe helyezett bizarr gyilkossági ügyeken alapuló filmek ugyanis gombamód megszaporodtak. A William Giraldi azonos címet viselő könyve alapján készülő mű, a Hold the Dark pedig pont ezt a divathullámot igyekszik meglovagolni.  (tovább…)


Interjú Martin Kay-jel, az Eastern című poszt-apokaliptikus regény írójával

Százötven induló közül első helyen végzett egy hazai kiadó pályázatán, így sikerült a szinte ifjúkora óta dédelgetett (és azóta alaposan átdolgozott) kéziratát a nagyközönség számára is elérhetővé tenni. A videójátékokon és animéken felnőtt, Martin Kay művésznevet viselő írót a nemrégiben megjelent poszt-apokaliptikus regénye kapcsán kérdezgettem. (tovább…)


Dacre Stoker: Dracul (2018)

Dracul thumbTöbb alkalommal hangoztattam már, hogy Bram Stoker Drakulája az egyik, ha nem a kedvenc könyvem, melyet egyúttal minden idők egyik legjelentősebb rémtörténetének és a horror műfaj egyik legmeghatározóbb darabjának tartok. Éppen ezért kell automatikusan igen magas szintet megugrania minden olyan alkotásnak, amely az eredeti történet hivatalos folytatásának, szellemi örökösének, leghitelesebb feldolgozásának tartja magát. Ennek kapcsán írtam nemrég egy hosszabb elemzést két folytatáskötetről is – és fejtettem ki véleményemet Dacre Stoker munkásságával, és következő kötetével, a Dracullal kapcsolatos félelmeimet. (tovább…)


House Of Fears (2007) (Félelmek háza)

Mit szólnátok, ha azt mondanám hirtelen, hogy hagyjuk itt a francba a többieket a bulin, és inkább menjünk el megnézni a közelben lévő félelmetes theme park-ot, ugyanis egészen véletlenül van egy kulcsom hozzá. Benne lennétek ebben a mókában? Hát hogy a fenébe ne! Arra a furcsa kis halálisten-szoborra pedig ügyet se vessetek ott a nyitott ládában, ki tudja honnan érkezett ide, de biztos ártalmatlan… (tovább…)


Serial Chillers XI.: Mészáros doktorok és Fekete Angyalok – 1. rész: Harold Shipman

shipman 150Mivel novemberi témánk a „Horror az egészségügyben” címet viseli, így ebben a hónapban olyan egészségügyi dolgozók történetét olvashatjátok majd a Serial Chillers rovatban, akik annak ellenére (vagy éppen azt kihasználva), hogy választott szakmájuk a gyógyítás volt – inkább a halálosztást gyakorolták. Mai cikkünkben a mészáros doktorok szimbólumává vált angol belgyógyászt, a morfiuminjekciókkal gyilkoló Harold Shipmant mutatjuk be.

(tovább…)